Előzmények
Az apácák a tanulmány kezdetekor már idősek voltak és sokan közülük az időskori demenciában szenvedtek. Az apácák önkéntesen jelentkeztek a kutatásra és hozzájárultak, hogy haláluk után agyukat a kutatók megvizsgálják. A tudományos munkatársak számos adatot gyűjtöttek az apácákról, beleértve az egészségi állapotukat, a szellemi teljesítményüket, az életmódjukat. Sok adatot az utókornak megörökített részletes életrajzokból nyerték ki. Az apácák részt vettek kognitív teszteken. A tesztek pontos képet mutattak az apácák intellektuális állapotáról, emlékező képességéről, és más agyi területeiük épségéről.
Az agyuk vizsgálata során az agysejtekben jelentkező elváltozásokat figyelték meg és hasonlították össze. Például az amyloid plakkok és a tau fehérje kóros felhalmozódását, amelyek a Alzheimer-kórra jellemzőek. A kutatás eredményeként azonosítottak olyan apácákat, akiknél az agyi elváltozások nagy mértékben jelen voltak, de mégsem mutattak demenciára utaló tüneteket az életük során.
Eredmények
Az apácák életmódjukkal és agyi aktivitásukkal is hozzájárultak a "kognitív tartalék" fenntartásához és az agy egészségének megőrzéséhez.
A Nun Study eredményei sokat segítettek a demencia és az Alzheimer-kór megértésében, valamint a "kognitív tartalék" fontosságának és a prevenció lehetőségeinek kiemelésében. A tanulmány adatait továbbra is használják. Az egyik legfontosabb felfedezés az volt, hogy a szellemi tartalék segíthet ellensúlyozni az agyi elváltozások hatásait és védőhatással bírhat az Alzheimer-kór kialakulása ellen.
Memória aktivitás és az agyi egészség
A kutatásban részt vevő apácák életmódja és memória aktivitása is fontos szerepet játszott az agy egészségének megőrzésében és a demencia kialakulásának csökkentésében. Az intellektuális stimulációhoz kapcsolódó tevékenységek, például az olvasás, a tanulás, az írás vagy a társas játékok összefüggésbe hozhatók a jobb kognitív funkciókkal és az alacsonyabb demencia kockázattal.
Az apácák nyelvi kifejezőkészségét is vizsgálták a kutatás során. Megállapították, hogy azok az apácák, akiknek életük során gazdagabb és összetettebb nyelvi kifejezéseik voltak (például a leírt önéletrajzaik alapján), kevesebb demenciára utaló tünetet mutattak az életük során.
A tanulmány eredményei azt is megállapították, hogy a jó kardiovaszkuláris egészség és az egészséges életmód, például a testmozgás és a megfelelő táplálkozás, összefüggésbe hozhatók az alacsonyabb demencia kockázattal. Ez azt jelenti, hogy a kardiovaszkuláris egészség megőrzése és a megfelelő életmód gyakorlása fontos lehet a demencia megelőzésében és az agy egészségének védelmében.
Ezen eredményeknek köszönhetően a Nun Study jelentős mértékben hozzájárult a demencia megelőzésére és az agyi egészség védelmére irányuló stratégiák fejlesztéséhez. A tanulmány eredményei rámutattak arra, hogy a kognitív tartalék fenntartása, a szellemi aktivitás, az egészséges életmód és a kardiovaszkuláris egészség fontos szerepet játszik az agy egészségének megőrzésében és a demencia kockázatának csökkentésében.
Fontos megjegyezni, hogy a Nun Study egyetlen kutatás és az eredményeket további kutatásoknak is alá kell támasztani és reprodukálni. Azonban a tanulmány eredményei eddig is jelentős hatást gyakoroltak a demencia és az Alzheimer-kór kutatására, valamint az agyi öregedés megértésére.
Forrás:https://www.neurology.org/doi/10.1212/WNL.0000000000200051
"A sikeres idősödés a jó döntések sorozata!"
